Kedves Látogató!
A nevem Mezei János.
Veszprémben láttam meg a napvilágot, valamivel több, mint negyven csodás évvel ezelőtt.
Életem korai szakaszában már lehetett tudni, hogy műszaki beállítottságú leszek, tanulmányaimat ezért az általános iskolát követően, ebben az irányban folytattam.
Édesapámnak köszönhetően, aki régiségkereskedő a mai napig, egész életemben körülvettek az antik tárgyak, művészek és elődeink kultúrális öröksége. Észrevétlenül férkőzött be mindennapjaimba a festők, szobrászok, kézművesek gondolkodása, látásmódja, majd amikor a műszaki érdeklődésem a fényképészet felé vette az irányt, találkozott a gép és a művészet. Mostanra fotókban, fotózásban teljesedik ki a gyermekkor óta hordozott emlék és vízuális tapasztalás. A jelen megörökítését az utókor, vagy saját időskorunk számára fontosnak tartom, egy folyamatként az életem meghatározó részévé vált.
Természetesen pár évvel ezelőtt fotográfus szakképesítést is szereztem, amely végleg egy komplex csomagba rendezte az összegyűjtött ismereteket.
Kislányom érkezése után értettem meg igazán, hogy az idő a legfontosabb. Nincs olyan pillanat amelyet újra láthatunk, ismételni mindent lehet, de az egy más kor, egy másik pillanat már... Ha újra szeretnénk látni, akkor marad tehát a pillanat valamely módon, valamilyen céllal történő rögzítése, amelynek kevés eszköze közül az egyik a fotográfia.
